Iparági hírek

A Seacon Europe előadásával a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 2017. december 13-án Székesfehérváron kerül megrendezésre egy információs nap, ahol szívesen látunk minden érdeklődő klasztertagot, de hozhattok mást is, hiszen – bár van klaszteres vonatkozása a dolognak – ez egy nyílt, kamarai rendezvény.


 

Feltételezzük, hogy érdekes téma lehet minden cégnél a személyi adatok védelmét szabályozó GDPR rendelet, aminek megfelelni az érintett cégek számára nem egyszerű feladat. Mivel a szabályozás 2018. május 25-én hatályba lép, viszonylag kevés idő van már a felkészülésre, a várható büntetési tételek viszont komolyak.

 

Óriási meglepetés érheti azokat a vállalatokat, amelyek félvállról veszik a hamarosan hatályba lépő új uniós adatvédelmi változásokat, amelyek jelentős jogi és technikai feltételeket is támasztanak. A magánszemélyek nagyobb betekintést és jogokat kapnak az adataik kezelésével kapcsolatban, ezzel párhuzamosan a cégek ez irányú kötelezettségei növekednek, a mulasztásokat pedig minden eddiginél nagyobb pénzbüntetéssel sújtják.

 

Kiket érint legfőképp:

- kereskedők (e-mail cím gyűjtés hírlevél, hűségkártya programok, nyereményjátékok, webshoppal rendelkezők)

- könyvelők, bérszámfejtők (munkavállalók adatai)

- cégek, akik külső könyvelőt használnak

- nagy cégek (sok munkavállaló adatai)

- 20 fő feletti foglalkoztatók

- munkaerő közvetítő, kölcsönző cégek, fejvadász cégek

- távközlési cégek

- tárhelyszolgáltatók, infrastruktúra üzemeltetők

- eü-i cégek (érzékeny adatokkal foglalkoznak)

 

Annak érdekében, hogy egy esetleges bírság kivetését elkerülje, elengedhetetlenül fontos annak biztosítása, hogy a vállalat szervezeti szintű működése megfeleljen a GDPR követelményeinek, és rendelkezzen mindazon dokumentációval (pl. adatvédelmi hatásvizsgálat, adatvédelmi incidensek dokumentációja, érintettek hozzájárulása stb.), amellyel a megfelelőséget a hatóság előtt alá is tudja támasztani.

Óriási a növekedési potenciál az agráriumban, amelynek kihasználására elegendő lenne az ágazat éves kibocsátásának alig fél százaléka. Minimális ráfordítással az ágazat jelenlegi, közel 3000 milliárdos kibocsátását négy éven belül éves szinten 300 milliárd forinttal lehetne megemelni, ha az informatikai fejlesztésekből származó előnyöket optimalizálná az agrárszektor. Miközben az IT-eszközellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően jó, addig az eszközök megfelelő használatából származó előnyök még kihasználatlanok, és ezen a területen a gazdálkodók motivációja, tudása is tovább fejlesztendő. Ezt oldaná fel a Digitális Agrár Stratégia (DAS).

A hazai informatikus- és IT-mérnökképzés helyzetének, problémáinak, gátló tényezőinek vizsgálata

Az informatika és az IKT-iparág a nemzetgazdaságban betöltött szerepe és súlya okán kiemelt  jelentőséggel  bír.  A  szakma  nemzetközi  és  hazai  szinten  nagymértékű mennyiségi  munkaerőhiányt  és  minőségi  problémákat  jelez  az  informatikus-munkaerőpiacon. Az elégtelen kínálat okai a képzés oldal hiányosságaira vezethetőek vissza. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a hazai informatikus- és IT-mérnökképzés helyzetének, problémáinak, gátló tényezőinek vizsgálatára kutatást rendelt meg. A BellResearch komplex kutatási programot dolgozott ki a problémakör elemzésére. Többféle módszertani megközelítéssel vizsgálták a közoktatást, a felsőoktatást és a munkaerőpiacot.

A kutatásban a BellResearch elemzezte az  informatikus-munkaerőpiacot, a vállalati igényeket és elvárásokat; az alap- és középfokú oktatást mint bemeneti oldalt; valamint a felsőfokú képzés hazai helyzetét. Azonosította a problémás pontokat, és javaslatokat fogalmazott meg a beavatkozásra.